Elmondta: Romániát azért kerülték el eddig a migránsok, mert az ország nem tartozik a schengeni övezethez, a menekültek pedig azért választják az olyan országokat útvonalul, amelyek tagjai a határellenőrzés nélküli övezetnek, mert a menedékkérelem elbírálásának időszakában korlátozás nélkül utazhatnak.
Emellett Romániának nincs a harmadik országok állampolgárainak a munkapiacra való beilleszkedésük elősegítésére irányuló aktív politikája, ellentétben Németországgal, Svédországgal, Norvégiával, Hollandiával vagy Nagy-Britanniával - magyarázta.
Mocanu mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy a következő időszakban Romániában is érezhetően megnő a menedékkérők száma. Azt viszont kizártnak tartja, hogy Románia célországgá váljon. Úgy véli, a schengeni övezeten kívülisége nem teszi ki Bukarestet ennek, mint ahogy jelentősebb gazdasági növekedés és komoly szociális juttatások bevezetésének hiánya miatt szintén nem válhat célországgá.
Közölte: az első félévben 744 menedékkérelmet nyújtottak be Romániában, ami 12 százalékos növekedést jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A legtöbb menedékkérő Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett.
Hozzátette: a jelenség igazi méreteit nehéz pontosan feltérképezni, mert olyan migránsok is átutaztak Románián illegálisan, akik nem kértek menedéket, és nem jelennek meg semmilyen statisztikában. Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogy a 744 ember közül hányan tartózkodnak még Romániában, ugyanis egyesek továbbutaztak Nyugat-Európa fele, mások hazatértek a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével.
Romániában hat regionális központ létezik a migránsok elszállásolására. Mircea Mocanu rámutatott, hogy a legújabb adatok szerint Európa keleti határán a migráció jelensége sokkal kisebb méretű összehasonlítva bármely más migrációs útvonallal. A keleti határt a bevándorlók mindössze 2 százaléka veszi igénybe.